A gyermek ne tegyen semmit se azért, csak mert mondják neki! Semmi sem jó neki, csak az, amiről maga is érzi, hogy jó

Suttyomban megint leszökött az asztal melletti székről a kenyerével, ahová pedig már háromszor ültettem vissza, rendes ember asztalnál eszik és nem az édesbátyja szépen megvetett ágyában, különösen nem, ha az édesbáty Borsószem Királykisasszonyt megszégyenítő érzékenységgel reagál a legapróbb morzsákra is.
- Kicsim, mit beszéltünk meg, hol eszünk kenyeret?! - kérdem túljátszott felháborodással.
- Attal. Csüccs. - bólogat megértően.
- Akkor tessék visszaülni a helyedre, a tányérhoz! Nem morzsázhatod össze az ágyat! - mondom enyhébben, de még mindig megrovóan, mire ő a fejét nem megemelve alulról rám néz, lapos pillantással, vonakodva mászni kezd az asztal felé, persze nem szabályos mászással, négykézláb, hanem milliméterről milliméterre araszolva valami eszement kifacsart pózban, Daniel Day-Lewis alakítása A bal lábam című filmben kismiska az övéhez képest, majd az ágy közepénél hirtelen megáll, hasra veti magát, és a szemében kemény daccal odaütögeti a morzsálódó kenyérdarabkát a paplanhoz.
Ravelry

20 megjegyzés:

  1. annyira aranyos, nem lehet rá haragudni :) és a kis poncsója is nagyon édes. méghogy attalnál! ma is az ágyban reggeliztem :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Haragudni tényleg nagyon ritkán lehet rá, a szabályokat idővel úgyis megtanulja (ás a maga képére alakítja....), ez a makacs szívósság meg még hasznára is lehet az életben. :-)

      Törlés
  2. Ez nagyon jó! A mellényke is!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Jucuu, de jó volt újra "látni"!

      Törlés
  3. Nagyon cuki ez a kis mellény, jól áll a Kisasszonynak (és milyen praktikus ősztől egész évben!)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ráadásul a minta egészen felnőtt méretig érvényes, úgyhogy később is reprodukálható lesz.

      Törlés
  4. Kis tündér, csak jelenleg szabadnapos. Csini a felsője is!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tündérségből már ledoktorált, most a lázadást tanulja. :-)

      Törlés
  5. Ezért a sztoriért (és a képekért) megérte munkaidőben idekanyarodni :))))

    VálaszTörlés
  6. Igazi nő, eléri, amit nagyon szeretne :) Néha én is gondolkodóba esem, hogy az a jó, ha a lányom szót fogad,igazodik minden hajcihő nélkül, vagy a maga útját járja. Az előbbi kényelmesebb, az utóbbi hasznosabb talán...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az a lényeg, hogy a neki megfelelő utat válassza. Ami tőle idegen, az semmiképpen nem válik hasznára, ami a lényéből fakad, az viszont valószínűleg nem válik kárára. :-)

      Törlés
  7. Lánykád minden porcikája merő bűbáj, hogy lehet kibírni, hogy ne edd meg:)? Mellényke pedig igen szép darab ismét. Amit Annásnak írtál itt, az annyira szép és beletalált a mindennapjaimba, hogy a legszívesebben magamnál hordanám egy táblán és néha felmutatnám. Köszönöm és ölellek! J

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Néha megharapom, de mindig bűntudatom támad... :-D

      Törlés
  8. Hihi :-) de egy betyár! Ahogy kell...és jajj de betyáros, akarom mondani bájos ez a mellényke!

    VálaszTörlés
  9. De szepet irtal es tudom, hogy a mindennapokat is ez hatja at. Vajon miert ott eszi a kenyeret? Mi az az ero, ami oda vonta, es meg harcol is érte?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugye? Ha az ember megáll és figyel, akkor pont ez válik nyilvánvalóvá, hogy a gyermek nem rossz, hanem törekszik valamire, és nekünk nem mindig nyilvánvaló a célja, de ha ráhangolódunk, akkor sokszor megláthatjuk.

      Törlés
    2. Csak racsodalkozni lehet a teremtesre, hogy ilyen finoman szőtt érzelmekre vagyunk mi emberek képesek.
      Te hogyan csinálod a sok gyerekkel?

      Törlés
    3. Sokszor nehezen, de ez alapállás kérdése is: ha ráhangolódsz a csatornáikra (ha van olyan idő, alkalom, tér, amikor ezt megteheted), akkor onnantól általában akkor is kihallod az egyes szólamokat, amikor nagy a zaj. Te is ezt tapasztalod, igaz?

      Törlés